Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Vlagyimir Putyin többször is fenyegetőleg emlegette az orosz nukleáris csapásmérő eszközöket, ami Európában felélesztette a vitát arról, meddig lehet bízni az amerikai atomernyőben, s nem lenne-e tanácsos sajátot létrehozni.
Több mint 10 milliárd dollárt költ az USA nukleáris arzenáljának korszerűsítésére, a kínaiak és az oroszok a nyomában. A Stockholmi Békekutató intézet szerint a leszerelés a múlt , a nukleáris verseny újrakezdődött.
Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok nem nézi ölbe tett kézzel, hogy az oroszok atomfegyverrel fenyegetik a nyugati államokat, ha azok úgy döntenének, hogy Oroszország ellen vonulnak.
A lépés válasz arra a növekvő aggodalomra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi vagy biológiai fegyveres támadást indíthat Ukrajnában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány napja készültségbe helyezte a nukleáris erőket. Nyugati elemzők szerint ez csak figyelemelterelésként szolgáló fenyegetés, és remélhetőleg az is marad. Mert egy nukleáris csapásnak valóban súlyosabb következményei lennének. Még annál is, amire elsőre gondol.
Ezekkel az állításokkal próbálnak hamis ürügyet kreálni az Ukrajna elleni támadáshoz a Fehér Ház szóvivője szerint.
Vannak, akik amiatt aggódnak, amit Szíriában lehetett látni, ahol az oroszok szövetségesei többször is alkalmaztak vegyi fegyvereket.
Az orosz elnök a NATO-tagországok „agresszív kijelentéseire” válaszul helyezte készültségbe a nukleáris erőket.
A Financial Times forrásai szerint a július végi tesztet Kína végezte, az űrfegyver az ő fejlesztésük. Olyannyira jól működik, hogy az az amerikai tisztségviselőket is meglepte.
Amerikai katonák három alkalmazás segítségével igyekeztek volna memorizálni az amerikai atomfegyverekkel kapcsolatos információkat, de nem voltak elég körültekintőek.
Nancy Pelosi képviselőházi elnök szerint a még hivatalban lévő elnök egy ketyegő bomba, és a capitoliumi események után bármi megtörténhet.
Az eddig is tudni lehetett, hogy az atomkísérletek komoly hatással voltak a környezetre. Az viszont már egy friss tanulmány megállapítása, hogy az egész világon érezni lehetett a hatásukat.
Moszkva arra számít, hogy a teheráni vezetésnek soha nem is lesznek nukleáris fegyverei.
Korábbi feljegyzések szerint Donald Trump arról érdeklődött, nem lehetne-e nukleáris fegyverekkel szétoszlatni a pusztító hurrikánokat. Tudósok úgy vélik, ez egy nagyon rossz ötlet.
Kim Dzsong Un az észak-koreai hadsereg megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett parádén azt mondta, az ország a „leggyorsabb ütemben” fejleszti nukleáris képességeit, valamint megfogadta, hogy növelni fogja az ország nukleáris arzenálját.
Kína egyelőre még csak tervezgeti, hogy olyan vonatot építsen, amivel nemcsak szállítani lehet egy interkontinentális ballisztikus rakétát, de szükség esetén ki is lehet lőni onnan.
Az orosz nukleáris erők fokozott készenlétbe helyezését „veszélyesnek és felelőtlennek” nevezte a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
Az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonló helyzet felé halad a világ az orosz külügyminiszter-helyettes szerint. Sokat beszélt még a szilárdságról és a keménységről.
Az oroszok szerint Amerikára aligha lehet partnerként tekinteni.
Fennállása 75. évet ünnepli az orosz nukleáris ipar, ez alkalomból közzétették azt a sokáig titkosnak minősített felvételt, amelyen a világ legpusztítóbb fegyvere, a Cár-bomba látható működés közben.
